Vasárnap megint misével és kajálássaé ért véget. A misét szokás szerint Atyi celebrálta, de a vacsorát most nem BéPeti, hanem Dönci, a legjobb barátom és szobatársam főzte-sütötte. Csak tízre lett kész, így a portánál, a lépcsőn fogyasztottuk el, a kamerák…

Őrültek vagyunk. De legalábbis nem teljesen százasok.  Mindenesetre fanatikusok. Már az egyetem nulladik estéjén sok SzóSzos jött a Balázs atya féle misére, utána csináltunk szendvicseket. Hétfőn a Veni sancte-n újra hallhattuk atyi szavait.Botos Máté, karunk dékánja…