Íme egy szerdai szósz alkalom rövid története. Mivel te nem tudsz jelen lenni, gondoltam megosztom veled. Ahogy a bejegyzés címe is mutatja, tudósításnak indult, de végülis nem az lett belőle. Rájöttünk, hogy nem teljesen fedi a műfaj kívánalmait. De azért arra remélem alkalmas, hogy itt álljon, bizonyságul, hogy még létezik a csöppnyi közösségünk...

(Csak úgy mellesleg, aznap este előadást tartottama  koleszban a cserkészetről, ami a visszajelzésekből ítélve nem sikerült túl rosszul! sőt... :o))

Egy október végi szerda délután közeledett a négy óra. Ez persze sokaknak nem jelent nagy dolgot. Viszont itt, a Pázmányon néhány embernek ez jelzi a SzóSz alkalmat. Jó magam is óráim végeztével betértem a lelkészségi szobába, hogy míg nem megyünk le a pinceklubba is együtt tölthessem az időt a barátaimmal.

Áron mielőtt kiment volna a lelkészségről bedobta a kérdést: Gondolkodjatok el, hogy ma mit játszunk!?” Mindenki gőzerővel készült a soron következő órára, én meg gondolkoztam melyik is az a játék, amit még nem játszottunk, amit a többiek talán nem is ismernek. Miután kigondoltam kettőt neki is láttam az előkészületeknek. Annát is rávettem, ugyan ne pihenjen ilyenkor, inkább papírt tépjen. Négy órakor mindannyian megfogtuk súlyos táskáinkat, valaki hozta a gitárt és az énekes füzeteket. Így indultunk el a pinceklubba. Nem is sejtettük, hogy rossz irányba indultunk.

Odaértünk értünk és nyomban ki is derült, hogy ma mi oda le biztos, hogy nem megyünk. Hogy miért? Csupán három program volt aznap délutánra betervezve, így hát mivel mi kevesen voltunk, inkább másik terem után néztünk. Visszamentünk hát az Ambroba és meg is találtuk a nekünk megfelelő nagyságú termet. Bevettünk magunkat a lengyel előadóba és egyből át is rendeztük a helyet. Padokat a falak mellé, székeket körbe. Nem voltunk sokan, de a hangulatot így is magasra tornáztuk.

Az alkalom programja egy pár játékkal kezdődött, amit jómagam vezethettem. Mind a kettő nevetéssel tarkított volt. A móka lezárásaképp visszarendeztük sorainkat körkörösre. Énekeltünk párat, Áron gitározott. Helyet kapott az eddig csak angol szöveggel ismert On Christ the solid rock c. dal is, amit most magyarul énekelhettünk. Mindenki kérhette kedvencét, így ezen a napon is sokféle volt a repertoár.

Az alkalmon én nem tudtam végig maradni. De szerdán is biblio drámácskát tartott a Zoli. Melyről csak annyit tudok, amennyit már hétfőn is elmondott. Hogy az este hogyan zárult nem tudom, mert engem már a házi feladataim fölött ért a naplemente.

Az az angol dal fenn van youtube-n is, nagyon jó hallgasd meg! https://www.youtube.com/watch?v=OQgD_Wg9DG4 

Veled mi van Évi? Rég hallottunk felőled! Visszavárunk! :o) Ugye akkor amint mondtad, szilveszterkor visszatérsz köreinkbe?!

Nálunk jelenleg éppen szünet van, úgyhogy ki-ki otthon tengeti hétköznapjait. Most fejeztem be két tudósításomat. Amik remélhetőleg már közelebb állnak a kívánalmakhoz. Pihenésképp sem hagyom abba az írást! Régen adtunk magunkról hírt, gondoltam épp itt az ideje.

Hát nagyon szép napokat neked! Üdvözlet Mágocsról! És a többiek nevében szerte Magyarországból és Szlovákiából! :oD