Pénteken lángost ebédeltem. Nagyon finomat. Igaz, nem egyedül. Ágival, Misuval, Dorinával. Mentünk a LÖK-be. Ott volt folytkövös megbeszélés. (Ha igény mutatkozik rá, leírom, mi az a folytköv.) De a lángost útközben ettük, a Vásárcsarnokban vettük. Idekívánkozik Misu elbeszélése a témában:
Folytköv-megbeszélésre mentünk Ágival, Dorinával és Gyurival.
Mivel volt még időnk, Ági egyszercsak - pár méterrel a Vásárcsarnok előtt - betért egy konyhaedény szaküzletbe tepsit venni. Egy darabig vártunk rá, aztán Dorinával benéztünk egy jó húsz méterrel előbbi boltba, ahol kettőnk közül a lány (... :) ) röpke negyed óra alatt (jó-jó, nem volt annyi) kiválasztott egy gyönyörű SzóSzos (értsd: halacska alakú) fülbevalót.
Azám, de mire kijöttünk, Gyuriék nem voltak sehol. Illetve ott nem voltak, ahol hagytuk őket... Ágit felhívtam, mondta, hogy benéztek a Vásárcsarnokba, menjünk mi is, majd összefutunk...
Hja, összefutunk... A Vásárcsarnokban... Öt perc után már Dorina is kezdte érezni, hogy nem lesz ez olyan egyszerű...
"Csak nem félsz, hogy nem találjuk meg őket?" kérdeztem csipkelődve.
"Hááát... maximum majd a LÖKben találkozunk..." mondta bizonytalanul.
"Ugyan!" válaszoltam a tapasztalt ember rutinjával "Bízzuk Istenre, és egy-kettőre megoldódik..."
Nem tudtam végigmondani, mert Dorina ujjongva kiáltotta: "Ott vannak! Ott vannak!" És tényleg....
A megbeszélésen Áron is ott volt, meg Emőke. Hatan képviseltük a SZÓSZ-t. Mi vagyunk a 14 diákkör egyike, akik részt vesznek ebben az egészben. Elég sokan jöttünk össze, volt dicsőítés, buzdítás, ötletelés egyben és helyszínenként is. Sok dologról beszélgettünk jövőbeli vendéglátóinkkal, az ELTE BTK-val. Utána Ágival még maradtunk pakolni, Dorina elszelelt. Persze, a vonaton találkoztunk. Vele volt Barbi, a cserkésztársa és barátnéja. Együtt mentünk vissza Csabára, ahol már várt minket a Kutatók Éjszakája...
